Brigi pár hete megvizsgálta a Bölömbika falazatát. Mindezt azért tette, mert több szakember, akikkel az ingatlan bejárásán voltunk, felvetette, hogy az épület esetleg gázszilikátból készült. Azt sem tudtuk, mi az a gázszilikát. Aztán persze földbe gyökerezett a lábunk, amikor megtudtuk, hogy bizonyos fajtáinak van egy olyan tulajdonsága, hogy sugároznak. És természetesen mindenki mást mondott, jöttek a legendás történetek is.
Végül úgy voltunk vele, hogy mielőtt bármit csinálunk a házzal, bevizsgáltatjuk. Millió egy szaki fog még oda jönni, és ha mindenki elkezdi elemezni megszakérteni, azt nehéz lesz kezelni. A tényekkel viszont nem érdemes vitatkozni.
Úgyhogy kihívtunk egy geofizikust, aki vizsgálatokat végzett. Már szinte első ránézésre megállapította, hogy nem gázszilikát az építőanyag. Mindenesetre bevizsgálta, és kiderült, hogy kisebb a gamma sugárzás, mint egy átlagos családi házban. Szóval minden a legnagyobb rendben, vagyis „nincs itt semmi látnivaló”.
Brigi pedig amolyan viking női erővel azért kalapálta a falat, mert kíváncsiak voltunk, és szerettük volna közelebbről is megnézni az építőanyagot. Ugyanis ez egy nem igazán hétköznapi anyag, és ment a találgatás, hogy vajon miből épült a ház.
Nem sokkal később, amikor megkaptuk az ingatlan műszaki dokumentációját, kiderült, hogy:
„DURISOL falazóelem-család alkalmazásával készült az épület.” A Durisol, mint megtudtuk, egy környezetbarát, természetes alapú építési rendszer, amely mineralizát (
) faforgács és beton ötvözetéből készül.
Az építkezés 1993-ban zajlott, és a Durisol akkor került be az épületbe, amikor mi, szülők még az ország különböző általános és középiskoláiban vagy egyetemein csücsültünk, a nyári melegben kornyadozva, áhítozva vártuk a szünetet. Akkor még egyikünk sem gondolta volna, hogy egyszer majd Érdre a Bölömbika utcába sodor minket az élet, mert az extra kacifántos gyerekeinknek szeretnénk egy fejlesztő és gondozó központot teremteni.
Ez a Bölömbika egyik legendás epizódja.
