Áldozatnak érzem magamat, mert sérült gyermekem van? Kivet és diszkriminál az élet? Ti, hogy láttok minket kacifántos gyereket nevelő szülőket?
Ahol mi tartunk az egy nagyon hosszú, sok éven át tartó folyamat eredménye és sok minden áll még előttünk, ezért igyekszünk tanulni, fejlődni.
Évek óta foglalkozunk a belső folyamatainkkal, ez a mi felelősségünk és egyben feladatunk, ami sok energiát, gyakorlást, kitartást igénylő, de igencsak hasznos befektetés. Először magunkhoz kell tudunk jól kapcsolódni, és így tudunk másokhoz is majd egészségesebben viszonyulni. Az önmagunkhoz vezető úton számos kihívás van, ott bujkálnak, ólálkodnak a félelmeink, szorongásaink. Al Ghaoui Hesna háborús övezetben, számos harcszíntéren sokat tapasztalt újságíróként illetve reziliencia tréneri minőségében pár nappal ezelőtt segített nekünk, hogy a szorongásainkat jobban tudjuk kezelni és a rezilienciás képességeinket is fejlesszük. ( A reziliencia lelki alkalmazkodóképességet, rugalmasságot jelent.)
Hesna rávilágított a tréningen a félelem és bátorság fiziológiájára, azaz, hogy miért, mitől és hogyan félünk. Beszéltünk a szorongásról, mely a félelem és a fantázia szorzata. A szorongás az, amit kivetítünk, elképzelünk, ez nem valós, csak az elménk szüleménye. Ezektől az érzésektől az ember ösztönösen menekülne. Ha menekülünk, akkor egyre elveszettebben fogunk bolyongani a félelem sötét erdejében. Hesnával átbeszéltük, hogy ezek az érzések egyre jobban szorongatják a torkunkat vagy a gyomrunkat, hiszen az elnyomásnak fizikai kivetülése is lehet. Ha nem engedem, hogy a lelkem fájjon, majd a testem fog. Szóval bármilyen kellemetlen is, de szükséges megélni az érzéseinket. Félünk a félelmeinktől, de a jó hír az, hogy a félelem és a szorongás is megszelídíthető, így nem köt gúzsba és engedi, sőt támogatja, hogy élj, lásd és járd az utadat. A félelmet, ha nem démonizáljuk, a saját hasznunkra is tudjuk fordítani. Nem megy ez egyik napról a másikra. Állandó tanulásról van szó, hiszen a nehézségek, traumák, krízisek újratermelődnek.
Beszéltünk a lelki rugalmasságról is, a lélek immunrendszerének karbantartásáról. Ennek, vagyis a rezilienciának számtalan összetevője van és sokféle technikával fejleszthető. Ilyen az önreflexió, a tudatosság mely például az elme lenyugtatásával, légzőgyakorlatokkal érhető el. A tudatossággal megfigyelői leszünk a saját helyzetünknek és nem elszenvedői. Hesna sokat idézte Viktor Franklt. Frankl azt mondta, hogy a szabadságunk az inger és az arra adott válasz közötti térben van, itt van a választás, döntés szabadsága. Azaz mire, hogy reagálunk az tőlünk függ, és ez a mi felelősségünk. Hesna kiemelte, hogy nem szégyen, ha félünk, és nem tudjuk kezelni, mert nem biztos, hogy eljött az ideje, hogy szembenézzünk a szorongásainkkal. Kaptunk még további útmutatót miként növelhetjük a biztonságérzetünket, ilyen például a másokhoz való kapcsolódás, hogy beszéljünk az érzéseinkről, kérjünk segítséget. Beszéltünk arról is, hogy a reziliencia nem egyenlő azzal, hogy valaki erős. Bár ebbe a jelzőbe is sokan sokfélét gondolunk, de aki erős, az sokszor merev az élet egyes területein, amit az érzelmei elnyomásával ér el. Aki reziliens, az nem elkerülő, belemegy az érzések erdejébe és képes rugalmasan alkalmazkodni az élethelyzetekhez.
Napokkal később találtam rá a tréning fő üzenetére: a jövő bizonytalan, sok kihívást tartogat, amit még elképzelni sem tudunk. A kapcsolatainknak, az építő egymásrautaltságnak, a közösségeknek, az egymás támogatásának van egyértelműen jövője. Ez egy komoly erő es egyben erőforrás. Ha egymást motiváljuk, bátorítjuk, segítjük és gyakoroljuk az empátiát. Nem elég, ha csak én fejlődők, hanem fontos, hogy változzon minden egyes társunk a saját ütemében a csoportban, így a megküzdési módszereink is finomodnak. A közösség azért jó, mert érzem, hogy nem vagyok egyedül és ez a biztonságérzetet növeli. Közhely, de az életünk értelme a kapcsolódás, ami most is megerősítést kapott.
Egy idézettel zárnánk:
„Az embertől mindent el lehet venni, csak egyet nem: azt a végső emberi szabadságjogot, mely szerint eldöntheti, hogyan álljon hozzá az adott körülményekhez.” – Viktor Emil Frankl
Köszönjük Hesna, hogy eljöttél hozzánk, ránk szántad az idődet, és megosztottál sok értékes és hasznos információt. Gazdagodtunk Neked köszönhetően, nagyon hálásak vagyunk!
Akit érdekel mélyebben Al Ghaoui Hesna tevékenysége annak szeretettel ajánljuk a Hesna .hu-t, Hesna könyveit, illletve számos nagyon érdekes műsora, beszélgetése fellelhető a YouTube-on.
A fotókat nagyon köszönjük fotósunknak, Csillag Zsuzsannának – csillagzsuzsi.hu
Nézzétek meg rezilienciáról szóló interjúnkat Al Ghaoui Hesnával és a tréning utáni érzéseket, tapasztalatokat Ömböli Ágival és Csengeri Attilával!
Interjúnkban Hesna mesél a rezilienciáról, annak szerepéről, kiindulópontjáról, kezeléséről, elsajátíthatóságáról.
A tréning tapasztalatokról és a mindennapi reziliens helyzetek megéléséről beszél Ömböli Ágnes és Csengeri Attila.
Al Ghaoui Hesna
Az elmúlt években több mint húsz országból, köztük a világ számos háborús övezetéből tudósította a Magyar Televízió hírműsorait. Elsősorban a Közel-Keleten mozog otthonosan, hiszen édesapja szíriai. Édesanyja magyar, mindketten orvosok. Az ELTE jogi karán tanult. A jogászdiploma megszerzése után külpolitikai újságíróként kezdett dolgozni. Riportjaival kétszer is Kamera Hungária díjat, 2011-ben Príma Primissima díjat, 2014-ben Kovácsi László média díjat nyert. Huszonkilenc éves volt, amikor a Gázai övezetben forgatott tudósítása először bekerült a rangos Monte-carlói Televíziós Fesztivál döntős alkotásai közé.
A frontvonalon szerzett élményeiről 2010-ben könyvet írt, Háborúk földjén címmel. Saját televíziós műsora, a Bábel – Hesnával a világ csaknem negyven epizódon át mutatott be lebilincselő élettörténeteket és sztorikat. Az újságíró az utóbbi években megdöbbenve figyelte meg a félelem pszichés és fizikai hatását, nemcsak háborús terepeken, hanem a békésebb országokban egyaránt. Ezért elkezdett alaposabban foglalkozni a témával, kutatókat keresett fel, hogy megtudja, mi történik az agyunkban, az izmainkban, amikor félünk, és világhírű szociálpszichológusokat kérdezett arról, hogyan vehetjük észre, ha a félelem alattomosan elkezdi irányítani a szokásainkat, a viselkedésünket.
Elképesztő kutatásokat fedezett fel arról, hogy nem csupán a stressz képes hatni a testünkre és a pszichénkre, hanem ez működik fordítva is: megtanulhatjuk befolyásolni a veszélyérzet által kiváltott fiziológiai folyamatokat és azok hatását is a szervezetünkre. Gyakorlatilag nincs olyan szelete az életünknek, amely valamilyen módon ne vezetne vissza a félelem kérdésköréhez. Ezzel kapcsolatos tapasztalatairól és élényeiről, interjúiról könyvet írt Félj bátran címmel, amely 2017 októberében jelent meg a Bookline kiadónál.
Forrás: hesna.hu
A teljes riport is megtekinthető, ahol a rezilienciáról mesél nekünk Al Ghaoui Hesna, valamint a tréning tapasztalatokról, a mindennapi reziliens helyzetekről számol be Ömböli Ágnes és Csengeri Attila.